Mondd, megkopott lélek, mit vársz a csillagtól,
A múltbéli hegekért, semmisem kárpótol.
Tudom, igen, rég a vágy ami hajt,
De ez nem űz el semmiféle bajt.
Megrekedsz egy szinten, befalaz a remény,
Tovább kell menned, legyen az bármilyen kemény.
De most mégis, eljött az éj,
Csillaghullás, nézd és remélj.