Túlléptem azt a kort, ahol a gyermek látja a csodát,
Ahol hisz a télapóban, és istennek látja az anyát.
Néha még rám jön, s akkor bízom,
De van, hogy a hittel való terhet egyedül nem bírom.
Elönt a félelem, hogy egyedül maradok,
Hiába rohanok, egy centit sem haladok.
Nyomomban ezernyi talány,
Mikre válasz nincs is talán.
Vagy csak én nem lelem,
Kérlek mondd, hol a helyem?
Kérlek mondd, mi történik velem?

64