Semmi bevezető.

Nagykorúságodig rabság az életed,
Mit négy fal között töltesz, s ha kérdezik, azt mondod élvezed.
Mosolyt eröltetsz arcodra,
Miközben könnyeiddel harcolva,
Nyeled le a gombócot a torkodban,
De mások nem értik mi zajlik az agyadban.
Jobbnak véled titkolni érzéseid,
S a lelked mélyére ásni félelmeid.