Tanácstalanul állok,
Kicsit még várok.
Lassan emelem a ládát,
Kiborítom szívem kis világát.
Elszórtan fület üt néhány sikoly,
Ezernyi rím kétségbeesetten rikolt.
Nem megy, pedig próbáltam,
Ha szükség van rám, majd ugorj utánam.
Elszántan vetem magam a mélybe,
Széthullt darabjaim keresgélve.
Visszajönnek hozzám, nincs harag,
Ez az egy dolog, talán örökre velem marad.

54