Beköszöntött a tavasz, a madarak vígan daloltak ágról ágra szállva. Kint ringatózott az öreg hintában. Könnyeit némán nyelte el a fűszálak rengetege. Annyira nem illett össze a kép. A legszebb madárdal is komor gyászmise hangulatát idézte benne. A fák lassanként virágba borultak, a fű is élénkebb színt vett fel, számára mégis minden ugyanolyan halott és szürke maradt.