Tudom tudom.. rég írtam. Eljött az ideje.

Kerek erdő szélén,
Madárdal száll,
E csodás napnak éjén,
Száz tündér táncot jár.

Ott, hol örök nyár honol,
Vígan dalolják: ez az én otthonom.
Köztük vagyok én is,
Szívemnek darabja fáj mégis.

Pedig lelkem mélyén napsugár ragyog,
Már csak Veled lenni akarok.
Addig is, minden percben Rád gondolok,
S mosolyod láttán üvöltöm: igen, boldog vagyok!