Aki magára ismer, attól elnézést. Hm. Pontosabban attól függ, ki ismer magára.

Könnyű kiröhögni, könnyű elítélni,
Könnyű a védtelennek bandában nekiesni.
Tudom, nem ez mit szeretnél,
De néha kicsit magadba nézhetnél.
Rájönnél, hogy nem én osztom itt az észt,
Csupán realitás ez az egész,
Nem úgy, mint a te kis rózsaszín világod, amiben élsz.
Na gyere, üss meg, mert túl nagy a pofám,
Csak a kétméteres körmöd le ne törjön anyukám.
Jó lenne már, ha észrevennéd magad,
Mielőtt megbotlasz, s az új tatyód a sárban ragad.
Oda való vagy, vonz a mocsok,
Pedig a seggedben baktatnak a k*rva raj macsók.
Most mondd erre, hogy szarcsi-foscsi,
Ennyi vagy, csak a műanyag agyad nem képes felfogni.